Veterán bloggerek kérdőíve

Sziasztok!

Tudom, eléggé régóta jelentkeztem már itt is, de most, hogy lett egy kis szabadidőm igyekszem szépen, lassan visszatérni.. nem tudom meddig, vagy hogyan, de egyelőre apró léptekben haladok. Tekintve, hogy itt lesz hamarosan a minősítésem és a portfóliómat is lassan fel kell töltenem majd a netre, ezért biztos, hogy még lesz olyan, hogy elfogok tűnni.. de remélem nem teljesen, mint az utóbbi években. :) 

Abeth oldalán találtam egy veterán bloggerek kérdőívet, aztán gondoltam kitöltöm, tekintve, hogy már lassan én is 2011/2012 óta blogolok, igaz, én rengeteg változáson estem át... na de lássuk is! ❤😊

Spooktober #1 és #2

Sziasztok!

Nem gondoltam volna, hogy mostanság valaha is fogok bejegyzést hozni, de Leahnak köszönhetően mégis fogok Október utolsó hetében hozni bejegyzéseket. Először is köszönöm szépen neki, hogy kihívott a Spooktober elnevezésű kihívásra, amit elvállaltam annak ellenére is, hogy jelenleg úszok a beadandókban és az oviban is le vagyok terhelve. Részben azért is vállaltam el, mert a Halloween közel áll a szívemhez, egyik kedvenc "ünnepem". Egyébként a Spooktober kihívás Kathryne -nek köszönhető, szóval ez úton neki is köszönöm a kihívást! 

És, akkor szerintem vágjunk is bele, én kivételesen időhiány szűkében az első és második bejegyzést most egyberakom, remélem nem túl nagy baj.

Nem minden a gyermek kacaj... avagy óvodai tapasztalataim.

Twitteren ígértem meg már jó pár hónapja ezt a bejegyzést, amit sajnos a vizsgaidőszak miatt nem tudtam előbb megírni, de most, hogy végeztem a vizsgákkal (és az első évemmel), végre nekiállhattam ennek a bejegyzésnek (is). Leginkább, ahogy a címből is olvashatjátok, az óvodai élményeimről fogok nektek beszélni és azokról, amiket ott tapasztaltam. Mivel idestova lassan több, mint 5 éve szabadidőmben bébiszitterkedek, mondhatni egy-két dolgot tudok már a gyerekekről. Persze, van még mit tanulnom, de szerencsére van valamennyi tapasztalatom. Szerintem, amolyan storytime féle bejegyzés lesz.  Mindenesetre remélem, tetszeni fog nektek! 😊

Előljáróban szeretnék pár információt megosztani veletek, hogy azok is tisztában legyenek a dolgokkal, akik nem ismernek vagy követnek engem twitteren. Jelenleg óvodapedagógusként tanulok, és nemrég végeztem az első évemmel az egyetemen. 22 éves vagyok, 4-5 éve bébiszitterkedek szabadidőmben, édesanyukám szintén óvónő. Már korábban is rendszeresen jártam be anyuhoz az oviba, hogy besegítsek neki, így nem volt kérdéses milyen szakra megyek tovább.

Miért idealizálják az erőszakot?

Egészen pontosabban a nemi erőszakot. Nos, előljáróban annyit, hogy nem ilyesfajta cikkel szerettem volna kezdeni, de egyszerűen nem tudtam elmenni szó nélkül az mellett, hogy a reggeli kávém kortyolgatása közben, milyen vérlázító történetbe botlottam bele. 

Mint blogger, nyilván sok mindenki botlott véletlenül vagy nem véletlenül már bele olyan történetbe, ahol nemi erőszak található meg. Ez manapság sajnos igen népszerű, mind a sorozatok, könyvek, fanfictionök és filmek körében. Némely ember ugyan valósághűen írja le, ám a legtöbbjük sajnos elköveti azt a hibát, hogy teljesen rosszul ábrázolja és teszi napvilággá az olvasói számára. Szinte már idealizálja. Erről szeretnék most bővebben beszélni, akinek ez kényes téma, az most forduljon vissza.